Törékeny csontok, súlyos következmények!

Ahogy beköszönt az őszi-téli időszak, és csökken a napsütéses órák száma, különösen fontos, hogy odafigyeljünk csontjaink egészségére. A csontritkulás sokáig tünetmentesen alakulhat ki, miközben a csontok fokozatosan veszítenek szilárdságukból, és egyre sérülékenyebbé válnak. Kialakulásának kockázata az életkor előrehaladtával, különösen 50 év felett növekszik. A betegség gyakran csak az első törés után derül ki, pedig a megfelelő életmóddal és a rendszeres szűrővizsgálatokkal sokat tehetünk a megelőzésért.

"A csontritkulás népbetegség, amelyet nem véletlenül neveznek néma kórnak: hosszú éveken át, szinte észrevehető tünetek nélkül alakulhat ki"

– ismertette dr. Nábrádi Sándor, kórházunk ortopéd-traumatológus főorvosa.

A betegség során csökken a csontok ásványianyag-tartalma, és törékenyebbé válnak. Bár a csontritkulás kezdetben ritkán okoz panaszokat, egyes jelek utalhatnak rá: ilyen lehet az enyhébb hátfájdalom, vagy a testmagasság csökkenése, ám sokan ezekre a változásokra nem figyelnek fel. A betegség kialakulásának kockázata az életkor előrehaladtával növekszik. A nőknél különösen a változókor jelent kockázatot, hiszen a hormonális változások felgyorsíthatják a csontállomány lebontását. A csontritkulás ugyanakkor a férfiakat is érinti. Magyarországon mintegy egymillió ember él a betegséggel, közülük körülbelül 300 ezren férfiak.

Mivel a betegség sokáig tünetmentes maradhat, a szűrővizsgálatoknak kiemelt szerepük van. A csontok ásványianyag-sűrűségét DEXA-vizsgálattal mérik, amelyre a háziorvos is adhat beutalót. Fontos azonban, hogy a vizsgálatot követően a páciensek csontritkulás-szakrendelésen vagy a reumatológián is jelentkezzenek. A mérést minden esetben ki kell egészíteni laborvizsgálattal. A csontritkulás kezelése minden esetben a betegség súlyosságától függ. A terápia fontos kiegészítője a megfelelő D-vitamin- és kalciumpótlás. Míg a D-vitamin pótlása általában minden esetben javasolt, kalciumot csak akkor szükséges külön szedni, ha a laborvizsgálat annak alacsony szintjét igazolja. A gyógyszeres terápiát a szakorvos állítja be. Mindemellett a séta, a lépcsőzés és az erősítő gyakorlatok segíthetnek a csontok és az izmok erősítésében, az egyensúly fejlesztése pedig az esések és az azokból eredő csonttörések megelőzésében is fontos szerepet játszhat. 

50 éves kor felett azzal tehetünk a legtöbbet egészségünkért, ha elmegyünk csontritkulás szűrésre. Bár a vizsgálat jelenleg még nem kötelező, mindenképpen ajánlott, különösen azoknak, akiknek a családjában már előfordult csontritkulásból eredő csonttörés.