A nyári hőség az egészségre is káros lehet

A kánikula, a tartósan 30 fok feletti nappali hőmérséklet jelentős megterhelést jelent a szervezet számára. Az extrém hőhatás számos egészségügyi problémát okozhat, különösen az időseket és a krónikus betegségekben szenvedőket veszélyezteti.

A hőség hatására kitágulnak az erek, fokozott igénybevételnek van kitéve a szív és a keringési rendszer. A párolgás és izzadás miatt megnövekszik a folyadékvesztés, közben értékes ásványi sók távoznak a szervezetből. A kánikula az idegrendszer működésére is negatívan hat, gyakoribbá válnak a koncentrációs problémák és az alvászavarok.

A tartós hőterhelés több betegcsoportra nézve is veszélyes lehet – hívta fel a figyelmet Dr. Hati Krisztina, a Soproni Gyógyközpont Kardiológiai – Belgyógyászati Osztályának osztályvezető főorvosa.

A hőmérséklet hirtelen emelkedése különösen a szív- és érrendszeri betegek szervezetét terheli meg, a kritikus szívbetegségekben szenvedőknél akár súlyos, életveszélyes állapotok is kialakulhatnak. A hőség hatására csökken a vérnyomás, továbbá elektrolit zavarok, folyadékeltérések is felléphetnek, amik szívritmus problémákat és agyi keringési zavarokat okozhatnak. A folyadékvesztés miatt nő a vér sűrűsége, agyi és koszorúér trombózisok is bekövetkezhetnek.

Cukorbetegeknél a gyakori bőr- és érbeidegzési zavarok miatt romlik a hőleadási képesség, ezért ők szintén jobban ki vannak téve a hőhullámok káros hatásainak. A dehidratáció pedig a vércukorszint ingadozását okozhatja.

Az idősekre, a neurológiai és pszichiátriai betegekre, a demenciában szenvedőkre is különösen oda kell figyelnünk, akik a veszélyérzet hiánya vagy a memóriaproblémák miatt nem tudnak magukról kellően gondoskodni. Társadalmi és emberi felelősségünk, hogy naponta ellenőrizzük a környezetünkben élő idősek vagy demensek egészségi állapotát, figyeljünk a megfelelő folyadékbevitelükre, öltözködésükre, gyógyszerszedésükre.

Az elhízott betegekre is veszélyt jelent a tartós hőség. A zsírtöbblet ugyanis megnehezíti a szervezet számára a hő elosztását és leadását. Mivel relatív testfelszínük alacsonyabb, mint egy normál testsúlyú embernek, ezért kevésbé tudnak párologtatni és hamarabb felmelegszenek – ismertette a veszélyeztetett betegségcsoportokat a szakember, majd kitért arra is, hogy tartós hőhullám esetén mely gyógyszerek szedése igényel különös körültekintést.

A szív- és érrendszerre ható készítmények közül a bétablokkolók a bőr alatti értágulatot gátolják meg, amik akadályozhatják a bőr hőleadási képességét és szintén „túlmelegedést” okozhatnak. Az értágító hatású, nitrát tartalmú gyógyszerek pedig hőterheléskor még fokozottabb hatást válthatnak ki. Egyéb vérnyomáscsökkentő és vízhajtó gyógyszerek hatása is fokozódhat, ami kiszáradáshoz vezethet. Mivel ezek az ionszinteket is csökkentik, gyakran nátriumszint esést is okoznak.

A kiszáradás azért is veszélyes, mert a keringő vér mennyiségének csökkenésével a rendszeresen szedett gyógyszerek koncentrációja magasabb lesz a vérben, ezért normál hatásuk fokozódhat. Célszerű konzultálni a háziorvossal, hogy a rendszeresen szedett gyógyszerek között van-e olyan készítmény, aminek a dózisát tartós hőség esetén csökkenteni kell. – tanácsolta Dr. Hati Krisztina.

A test természetes hűtését szolgáló izzadás fokozott folyadék- és ásványi anyag vesztéssel jár. Ilyenkor kiemelten fontos a megfelelő folyadékpótlás. Ennek hiányában kialakulhatnak izomgörcsök, zavart tudatállapot és akár eszméletvesztés is előfordulhat.

Nagy melegben a szervezet folyadékigénye másfélszeresére is emelkedhet. Ügyelni kell az izzadással távozó ásványi anyagok, sók pótlására is. Erre kiválóan alkalmas az ásványvíz és a nem túl zsíros, illetve fehérjében szegény sós levesek fogyasztása.